Választási hírek

Az olimpiaellenes népszavazás után irány 2018

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2017. 01. 16. 12:10

Csütörtökön kezdődik az aláírásgyűjtés az olimpiaellenes népszavazáshoz, a Momentum Mozgalom így vonatná vissza a pályázatot. Alakul az új ellenzéki párt.

Orbán Viktor 2001 óta szeretné Magyarországra hozni az olimpiát, akkor Lausanne-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyén azt mondta a szervezet akkori elnökének, Juan Antonio Samaranchnak, hogy Magyarország megpályázza a 2012-es olimpiát. „Ha 2012-ben nem járunk sikerrel, kitartunk 2016-ig”, mondta akkor Orbán. Sokkal tovább kitartottak, ömlik a rendezésre a pénz. 2017 szeptemberében dönt a NOB, már az esetleges népszavazást megelőző kampány is nagyban befolyásolhatja a döntést.

*

Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?

Fekete-Győr András december 2-án adta be a helyi népszavazási kezdeményezését a Fővárosi Választási Bizottsághoz, december 7-én hitelesítette a kérdést, a Kúria legfrissebb döntése és a hitelesített ívek átvétele után pedig indulhat az aláírásgyűjtés, csütörtöktől.

A Momentumnak 30 napja van összeszedni 138 ezer érvényes aláírást, a szervezet elnökével, Fekete-Győr Andrással és egyik elnökségi tagjával, Hajnal Miklóssal beszélgettünk.

Nolimpia – Nem az olimpiára, igen a jövőnkre.

Ezzel az üzenettel gyűjtik az aláírásokat, az olimpia helyett szerintük inkább

  • oktatásra,
  • egészségügyre,
  • lakhatásra,
  • megélhetésre és
  • az infrastruktúra fejlesztésére kellene költeni.

Miért az olimpia volt az, aminek kapcsán úgy érezte a Momentum, hogy nyilvánosságra lép?

“Úgy éreztük, ez az az ügy, amivel rá tudunk mutatni arra, hogy mennyire beteg az egész rendszer” – mondta Fekete-Győr.

“Nem az olimpia ellen vagyunk, sokkal inkább a 2024-es budapesti olimpia ellen, azt szeretnénk, ha egy rendezést évtizedes tervezés előzne meg” – tette hozzá.

Akarunk olimpiát?

Alig vannak arra rákérdező közvélemény-kutatások, hogy a magyarok szeretnének-e olimpiát. Már a 2015-re elkészült megvalósíthatósági tanulmányban is a kockázatok között szerepel a társadalmi támogatottság hiánya. A Medián 2015 év végén egy kutatásában azt mutatta ki, 41 százalék támogatja, 53 százalék ellenzi a rendezést. Ezzel majdnem egy időben ugyanakkor a kormányhoz közelebb álló Nézőpont Intézet azt kutatta ki, 53 százalék támogatja.

A Publicus 2016 augusztusában mért, szerintük 45 százalék támogatja a 2024-es budapesti olimpiát, 35 százalék van határozottan ellene, 15 százalék pedig inkább nem támogatná.

Ezek a kutatások azért fontosak, mert a NOB feltételként szabja, hogy egy rendezésnek komoly társadalmi támogatottsága legyen. Éppen ezért a nemzetközi bizottság megrendel egy mindenkitől független kutatást is, legtöbbször a döntés évének januárjában, februárjában, vagyis mostanság. Érdekesség, hogy Rióban 85 százalék támogatta az olimpiát a rendezés előtt.

Tudnak a NOB közelgő kutatásáról a Momentumnál is, úgy gondolják, hogy egy olimpiaellenes kampány és már az esetleges népszavazás híre is hozzájárulhat ahhoz, hogy végül ne Budapestnek ítéljék a rendezést.

(Arról, hogy a kormány miért nem szondáztatta a közvéleményt olimpiaügyben, hallottunk egy érdekes elméletet a kormány közeléből. Amikor az akkori VS kiperelte a Századvég-iratokat, abból kiderült az is, hogy 2013-ban egy titkos Századvég-kutatás arra mutatott rá, hogy a megkérdezettek 56 százaléka nem vagy egyáltalán nem értett egyet a stadionépítésekkel. 38 százalékuk azért ellenezte az építkezéseket, mert véleménye szerint a pénzt más, fontosabb beruházásokra kellene fordítani. Forrásunk szerint az olimpia kapcsán is valami hasonló lehet a helyzet.)

Facebook / NOlimpia
Facebook / NOlimpia

Nem tudjuk, mennyibe kerülne

Ugyanakkor rejtély, hogy pontosan mennyibe kerülne egy budapesti olimpia. A már említett megvalósíthatósági tanulmányban a PwC 774 milliárd forinttal számol, de az összeget sokszor és sokan szétszedték már. Sokkal drágább lehet ennél az olimpia, mert a rendezési költségek rendre elszállnak.

A Forbes nemrég arról írt, hogy az olimpia miatt tervezett infrastrukturális beruházásokkal együtt mintegy 1983 milliárdra becsülik a költségeket, ami tartalmazza azt a 250 milliárdosra taksált biztonságra – főleg a rendőrségre, a honvédségre és a titkosszolgálatokra – költendő összeget, ez egy világszintű sportesemény megrendezésének járulékos költsége a globális terrorizmus korában.

A négy legutóbbi olimpia átlagosan közel 5460 milliárd forintba került, ami sokkal több, mint a PwC 774 milliárdja a budapesti olimpiáról.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a 2017-es vizes-vb költségei már a tervezett három és félszeresénél járnak, akkor Hajnal szerint naivitás azt hinni, hogy majd pont az olimpiánál tartanák a számokat. Ráadásul az állam is tisztában van az olimpia korrupciós kockázatával.

Ajtótól ajtóig

Az aláírásgyűjtéshez aktivisták jelentkezését várják, Fekete-Győr szerint már most is százak jelentkeztek. Kezdetben a főváros 10-15 pontjára helyeznek ki standokat, de készek arra, hogy ha kell, 25 különböző helyen várják az érdeklődőket. Ezenkívül aktivistáik házról házra járnak majd, hogy gyűjtsék az aláírásokat és a honlapjukról is letölthető lesz az ív.

138 ezer, hiteles aláírásra van szüksége a Momentumnak, ők úgy számolnak, akár 200 ezret is összegyűjthetnek 30 nap alatt.

Vannak előttünk sikeres példák, amiket követhetünk, felvettük már a kapcsolatot a No Boston szervezettel is, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy Boston visszalépett a 2024-es olimpiától, mondta Hajnal.

A másik példa Hamburg, ott egy sikeres népszavazás után vonták vissza a 2024-es olimpiai pályázatot.

Nem utasítják el azokat a pártokat, akik segítenének az aláírásgyűjtésben, de az biztos, hogy a standjaiknál nem lesz látható a többi párt logója. Az LMP már be is állt az ügy mögé, támogatják a Momentum népszavazási kezdeményezését, hallani, hogy hamarosan az Együtt is így tehet. Kérdéses egyelőre, hogy lesz-e együttműködés az egyik legsikeresebb outsider politikai képződménnyel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal.

2018

A Momentum 2016 tavaszán indította el politikai közösségét, jelenleg 140 tagja van az egyesületnek, az új politikai generációból tömörítenek olyan fiatalokat, akik tenni akarnak Magyarország rendszerszintű problémáinak megoldásáért. Tagdíjakból és mikroadományokból tartjuk fenn magunkat, nem áll mögöttünk semmi és senki, mondta Hajnal.

(Az adományokról itt vezetnek egy táblázatot.)

Hamarosan párttá alakulnak, de az előválasztás és az ellenzéki összefogás kérdésével egyelőre nem foglalkoznak.

Politikai árvák vagyunk, akiknek a parlamentbe kerülés csak egy terep lenne a politizáláshoz a sok közül, nem akarunk elszakadni azoktól, akiket képviselünk, tette hozzá.

Fekete-Győr szerint ők nem a bal-jobb politikai skála mentén határozzák meg magukat, értékek és elvek alapján politizálnak, a szolidaritást, a teljesítményelvűséget és az egészséges nemzetképet próbálják egy pártban képviselni.

Nem forradalomban gondolkodunk, választáson kell és lehet legyőzni a kormányt.

A kiemelt képen egy baseballhelyszín Athénból, 2014-ben, 10 évvel a görög olimpia után, Milos Bicanski / Getty Images

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.