Választási hírek

Egy dobása van csak az ellenzéknek

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 10. 24. 15:40

Innováció nélkül a baloldalnak semmi esélye a kormányváltásra. Ez az innováció körvonalazódik, de mi az az előválasztás és miért ez lehet a csodafegyver?

Tegyük fel, hogy az ellenzéknek célja az, hogy a 2018-as választásokat megnyerje. Ha ezt a hipotézist elfogadjuk, valamint azt is, hogy a Fidesz nem változtat a mostani feltételeken, akkor a kormánypárt pályáján kell győzni. Ehhez pedig az előválasztással van a legnagyobb esély.

A héten elkezdődhetnek az egyeztetések a demokratikus ellenzék pártjai között az együttműködésről és az ellenzéki előválasztásról. A 2014-es választás kudarcaiból tanulna az ellenzék, az ottani tapasztalatok levonata az előválasztás ötlete.

A PM szerint az a lényeg, hogy ne a zárt ajtók mögött, a választókat megkerülve hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek nyomán nekivágnak a következő választásnak. Ehelyett egy demokratikus és nyílt folyamat során, az előválasztás intézményét használva kell alternatívát kínálniuk az országnak.

Miért lehet jó megoldás az előválasztás?

A meglévő feltételek, tehát a választási törvény miatt. Mert a mostani választási rendszer torzít és a győztest jutalmazza.

  • A 2014-es választáson a Fidesz a listás szavazatok 44,87 százalékát szerezte meg, amivel a parlamenti mandátumok 66,83 százalékát vitte el.
  • Ezzel szemben az ellenzéki pártok valamelyikének listájára a szavazók 55,13 százaléka voksolt, de csak a parlamenti mandátumok 33,17 százalékát szerezték meg.
  • Leegyszerűsítve: 2014-ben számos olyan szavazó volt, aki valamelyik későbbi ellenzéki pártra szavazott, de az ő szavazatából fideszes mandátum lett.

A Fidesznek nem érdeke a játékszabály megváltoztatása – ugyanis a jelenlegi rendszerben a legkönnyebb kétharmaddal nyerni. Ráadásul az egyfordulós, relatív többségű rendszerben a 106 egyéni választókerületben az a jelölt lesz a győztes, aki a legtöbb szavazatot szerzi – nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb . Jó példa lehet erre két miskolci EVK is, itt 2014-ben az egyikben 30, a másikban 33 százalékot ért el a mandátumgyőztes jelölt.

Jávor Benedek, az Együtt-PM és a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, az Együtt-PM európai parlamenti képviselõjelöltje leadja szavazatát a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskolában kialakított 27-es számú szavazókörben az európai parlamenti választáson 2014. május 25-én. Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Jávor Benedek, az Együtt-PM és a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, az Együtt-PM európai parlamenti képviselõjelöltje leadja szavazatát a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskolában kialakított 27-es számú szavazókörben az európai parlamenti választáson 2014. május 25-én.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Egy széttöredezett baloldalt pedig sokkal egyszerűbb legyőzni, mint egy tömbben fellépőt.

Mi ez?

Az előválasztásnak elsősorban Amerikában van hagyománya, a republikánusok és a demokraták is így választják ki, ki legyen az elnökjelölt. Magyarországon a cél az lenne, hogy a 2018-as országgyűlési választások előtt a választók (vagy azok egy, előre regisztrált része) eldöntse, hogy a szövetkezett pártok kiket indítsanak. A PM mellett (erről lentebb) a Republikon Intézet is kidolgozott erre egy tervet, még 2015-ben.

Ahogy a parlamenti választások célja az országgyűlési képviselők, az önkormányzati választások célja a helyi képviselők és a polgármester megválasztása, úgy az előválasztás értelme annak a jelöltnek a felkutatása, akit az adott politikai közösség a leginkább alkalmasnak tart, akire leginkább voksolna, írják.

Szerintük az előválasztásnak több előnye is van. Erősítené a részvételi demokráciát, szabályozott és átlátható verseny lenne a bal-liberális oldalon, illetve együttműködhetne a civil és a politikai szféra.

Mi lenne a lényeg?

Megtalálni 106 olyan embert, akinek esélye van az egyéni választókerületekben arra, hogy legyőzze a Fidesz jelöltjét. Ez a 106 ember még sehol, de ha megnézzük a népszavazási eredményeket, akkor abból kiderül, hogy az EVK-kban hatalmasat bukott a Fidesz. A 106-ból csak öt egyéni választókerületben lett érvényes a kvótanépszavazás. Az ötből kettő EVK Győr-Moson-Sopron, kettő Vas és egy Csongrád megyében van.

Míg a négy nyugat-magyarországi választókerület hagyományosan a Fidesz erősebb körzetei, Hódmezővásárhely egy közepesen erős kerületből került a legjobb ötbe: Lázár János ezzel a népszavazáson legjobban teljesítő körzetet tudhatja maga mögött. Tehát legyőzhető a Fidesz, ez látszik.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője (b) beszél a Magyarország jövője a tét címmel, az október 2-ai kvótareferendummal kapcsolatban rendezett makói utcafórumán 2016. szeptember 21-én. Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője (b) beszél a Magyarország jövője a tét címmel, az október 2-ai kvótareferendummal kapcsolatban rendezett makói utcafórumán 2016. szeptember 21-én.
Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Verzió A)

A Republikon terve szerint az előválasztáson részt vehet minden magyar állampolgár, aki betöltötte a 18. életévét és a megfelelő felületen – online vagy személyes módon – regisztrál. A regisztráció során egy értéknyilatkozatot kell aláírni, melyet az előválasztáson résztvevő pártok közösen fogalmaznak meg.

A részvétel önkéntes, annak egyéb feltétele (például párttagság megléte) nincs. Az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként indulás feltétele 5000 ajánlás összegyűjtése. Ajánlani minden magyar, választójoggal rendelkező állampolgár ajánlhat. A jelölteknek szintén alá kell írniuk az értéknyilatkozatot, valamint elfogadni az előválasztások szabályait.

Elképzelésük szerint a miniszterelnök-jelölt megválasztásán túl az előválasztás kiterjed a 106 egyéni képviselőjelölt kiválasztására is. Az EVK-kban szintén nyílt indulás van, azaz bárki, pártkötődés nélkül elindulhat. A jelöltség feltétele a választókörzetben 250 ajánlás összegyűjtése. Ennek az előválasztásnak a célja megtalálni azt a jelöltek, aki a következő választáson a pártok és civil szervezetek közös jelöltje lesz – akit a választókörzetben élők a legalkalmasabbnak tartanak.

Verzió B)

A PM ötletéről már írtunk korábban. Karácsony Gergelyék azt javasolják, hogy a szavazók személyes adataik regisztrálása után vehessenek részt a voksoláson. Javaslatuk szerint a szavazók három dologban dönthetnének: egyéni jelölt, miniszterelnök-jelölt, listás szavazás.

Az egyéni jelölteknél  nem az lenne a befutó, aki a legtöbb szavazatot kapja, hanem akit a legtöbben elfogadnak. Miniszterelnök-jelölt az lehet, aki országosan legalább 5000 ajánlást kap, és nem túl megosztó személyiség. A listás szavazásnál a PM először azt javasolja, a pártok állapodjanak meg, hogy végül 2018-ban mindenki közös listán indul, a sorrendet előválasztáson döntenék el.

Céljuk, hogy 2017 végére az összes jelölt meglegyen. A PM szerint az egész előválasztás egymilliárd forintba kerülne, a szavazóknak ezért körülbelül 3 ezer forintot kellene fizetniük és online is lehet előválasztani.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke a baloldali ellenzéki pártok kormányellenes tüntetésén a Blaha Lujza téren 2016. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke a baloldali ellenzéki pártok kormányellenes tüntetésén a Blaha Lujza téren 2016. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján.
Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Mi az a koordinált indulás?

Az előválasztás mellett hallani a koordinált indulásról is mint fogalom. Ennek az a lényege, hogy az ebben részt vevő pártok tárgyalóasztal mellett döntik el, ki induljon közös vagy támogatott jelöltként az adott körzetben. Így lesznek olyan EVK-k, ahol mindenki MSZP-s, vagy mindenki DK-s jelöltet (adott esetben PM-eset, Együttöset) támogat, egymás ellenében pedig nem indítanak mást, de olyan választókerületek is lesznek, ahol nem tudnak vagy nem akarnak megegyezni a pártok, így mindenki elindul, aki akar.

Ki mit gondol az előválasztásról?

  • “Nekem mindegy. (…) A technika lényegtelen. Meg lehet róla győzni, semmi jónak nem vagyok az elrontója.” Gyurcsány Ferenc.
  • “Föl kell mérni, hogy egy előválasztásban kik érdekeltek és kik vennének részt. Az nem járható út, ha egy előválasztásban a választók kétharmada mondjuk nem akar részt venni, akkor a maradék előválasztást tartson.” Hiller István.
  • “A baloldali ellenzéki pártoknak az Orbán-kormány leváltása érdekében választókerületenként egy jelöltet kell állítaniuk 2018-ban a parlamenti választáson.” Molnár Gyula.
  • “A magyar választó szeret nem csak úgy bele a vakvilágba egy jelöltre, hanem sokkal inkább a legesélyesebb, a légreménykeltőbb jelöltre szavazni. Az előválasztás ezt a lehetőséget adja meg. Így nem értékelik kidobott energiának azt, ha ezért kétszer kell elmenniük szavazni.” Szabó Tímea.

Az eddigi visszajelzések alapján a tárgyalásokon részt vesz az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) és a BAL-Balpárt. Az LMP nem.

*

Egy rosszul kitalált előválasztás ugyanakkor az eddiginél is rosszabb kimenetelt eredményezhet. Az indulást megelőző vádaskodástól kezdve az eredmény megkérdőjelezéséig olyan helyzetek sokaságát hozza, ami a jelenleginél is ellenségesebb induláshoz vezet, ahol végül nem is a Fidesz legyőzése, hanem a baloldalon belüli pozícióharc lesz a választás tétje.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.